500 fős lakodalom Doroszlón

A közelmúltban, június 17-én mintegy 500 fős világraszóló lakodalmat tartottak Doroszlón. A helybeli Szabó Veronka és Lajos fia, Lajos vette feleségül a sztapári Desanka és Marinko Matić Nedeljka lányát. Mindketten földműves, azaz munkásszülők gyerekei, ők is földműveléssel foglalkoznak. Lajos a helybeli Hajduk csapatában focizik már néhány esztendeje, s a jövendőbelije ott ismerte meg a mérkőzéseken. A barátságból szerelem, s végül házasság lett. Doroszlóról a vőlegényt a közeli rokonság, a nyoszolyólányok és vőfélyek, vagyis mintegy 50 tagú násznép kísérte Sztapárra, innen pedig háromfogatú hintón szállították a menyasszonyt Doroszlóra. Csodálatos, egyben lenyűgöző látványban volt része az utcára sereglett nézőknek. Tapssal köszöntötték a jövendőbeli ifjú párt és a násznépet.

A művelődési otthon termeiben déli órakor terített asztal várta a vendégeket. Sztipity András, Kistamás Mihály és Zoran Stanković főztje elnyerte mindenki tetszését.

Takács Mária készítette a vacsorát hetedmagával. Mint elmondta, a 200 liter májgombócos becsinált levesen kívül különféle sült húsokat, salátákat, kenyeret szolgáltak fel. Reggelire sült kolbásszal és fasírozottal kedveskedtek a vendégeknek. A vacsora után 150 tálcán 20 féle sütemény és 80 torta, valamint 1000 darab kifli került az asztalra. Takács Károly főpincértől megtudhattuk, hogy a kíváló hangulatról a helybeli Veterán zenekar gondoskodott.

Ezzel a vegyes házassággal tovább ápolják a két falu rokoni és baráti kapcsolatát. Doroszló és Sztapár összefogása egyébként, mint sokan tudják, nem újkeletű. A békés egymás mellett élés vezérelte a két magyar, illetve szerb falu lakosságát már 1848-ban, a szabadságharc idején is. Az idősek elmondása szerint, amikor Kis Ernő serege meg akarta semmisíteni Sztapárt és lakosságát, Komáromi Józsefnek, Doroszló akkori bírájának vezetésével küldöttség érkezett Sztapárra, és térden állva esedezett a falu megmentéséért. Küldetésük sikerrel járt, Kis Ernőék várontás nélkül távoztak. Következett 1918, amikor Doroszló szorult szerb testvérei segítségére, majd az egész Európát végigsöprő második világégés. A két falu ismét egymás támogatására sietett. A doroszlói Bártol István és a sztapári Stevan Ivkov, vagyis Pista bácsi volt az akció fő szervezője. Minderről a névtelen poéta így énekel:

Lepo žive dva seoca stara

Dva seoca, Srba i Mađara.

Bilo je ti još četrdesetosme,

Kad se oni oblaci podigoše.

Stapar gori, Doroslovo moli,

Stapar dreči, Doroslovo leči,

Doroslovo moli da Stapar ne gori.

Dođe posle godina osamnaesta

Žuri Srbin braći Mađarima,

Mađarima sela Doroslova

Jer dolazi srpska vojska mlada.

Upoznaju srpsku vojsku mladu

,,Ovo su nam naši Mađari,

Mađari kao braća naša,

S kojima smo prvi susedi

Svako dobro i zlo delili,

Delili smo i ne zaboravili.

Uzmite ih kao braću vašu."

Tako žive Stapar i Doroslovo,

Tako žive sad pa i do veka.

 

DAUTBEGOVICS Zoltán