Dátum : 2000.04.18. Időpont 18:25	Adó : Duna TV	Műsor : Napóra (R:)
- Mv.: A Vajdaságból több évtizede folyamatosan vándorolnak el az emberek. A '70-es években munka után mentek külföldre, a '90-es években pedig a háborúk elől menekültek, főleg a fiatalok. Negyven év alatt 160 ezer délvidéki magyar hagyta el a szülőföldjét. A népességi mutatókból kitűnik, hogy rendszerint a családalapító korosztály döntött a kivándorlás mellett. - R.: Évtizedekig tabutéma volt a Vajdaságban a magyarság lélekszámának csökkenése. Így arról sem eshetett szó, hogy nagyszámú magyar Bánátból Bácskába főként Szabadkára költözött. A homokra épült város magyarságának száma ezért nem fogyott, de időközben a bánáti falvak kiürültek, leépültek. A fiatalok az értelmiségiek és a vállalkozók nagy része elszakadt szülőfalujától. A migráció oka elsősorban gazdasági. De más okok is közrejátszottak abban, hogy Szabadkán bánáti kolóniák alakultak ki. - Biacsi Antal, szociológus: Nem volt illdomos azt mondani, hogy Szabadka a vajdasági magyarságnak egy természetes gazdasági és kulturális központja. Ez lapul a háttérben, hisz a lakosság szerkezetének a megváltoztatását, a lakosság nemzetiségi szerkezetére gondolok, akkor is, az elmúlt rezsim is úgy kezelte, hogy arról jó nem beszélni. Úgy tünt, hogy más magyarnak lenni Bánságban, másként lehet itt élni, itt magyar jövőképet lehet teremteni, itt szellemiségében is a gyerekek magyarként nőhetnek fel, és nevelkedhetnek az általános iskolában, a középiskolában, és a főiskolákon és egyetemeken, egyetemi szinten is, hogy itt magyar színház van, itt magyar könyvtár van, magyar intézmények vannak, és másként kezelték a magyarságot. - Dr. Molnár-Gabric Irén elnök, Vajdasági Magyarságkutató Társaság: A '90-es években azonban egy robbanásszerű távozást és migrációt fedezünk fel, ugyanis, ha a '60-as évektől máig a vajdasági magyarság kb. 160 ezerrel kevesebb lett, akkor ebből az utóbbi 50-60 ezer távozását az évtizedre, tehát a '90-es évekre tehetjük. Míg a '60-as, '70-es és a '80-as években legtöbben Bánátból Bácskába kültöztek, különösen a '70-es években, míg ezen idő alatt a népességszaporulatnak a csökkenése jelentősen kihatott a magyarság csökkenésére, a '90-es években a magyarság csökkenésére legjobban a külföldre távozás hatott. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy az utóbbi 10 évben ez miért történt, akkor a távozás motivumai között főleg a katonai behívó áll, ugyanis ebből az úgynevezett 50 ezer eltávozóból kb. 20 ezer fiatal férfi, aki a katonai bevíhó elől menekült, persze, ha az amnesztiatörvény hamarosan nem jelenik meg, márpedig erre nincs kilátás, akkor ők magukkal viszik a családjukat, esetleg külföldön alapítanak családot és ezzel a veszteség még nagyobb,hiszen a születendő gyermekük sem itthon fog születni. - R.: A bácskai felvak egészen az utóbbi 10 évig virágoztak. Vajdaság 464 települése közül csupán 30-ban nem éltek magyarok, viszont az is igaz, hogy csupán 78 településen haladja meg a magyarság lélekszáma az 50 %-ot. A nagy kivándolrási hullám minden bizonnyal sokat rontott ezen a statisztikán. Doroszló egyike volt a nagy hagyományú gazdag magyar falvaknak. A nyugat-bácskai falu lakosságának 90 %-a magyar volt, most az 1500 lakos egyharmada betelepült. - Diósi Endre, tanár, Doroszló :Az én generációm, tehát a 74-es és plusz-mínusz egy-két év, rengetegen, szinte mondhatni, hogy több, mint a fele elhagyta Doroszlót, java része Magyarországra költözött, de olyan is van, aki messzebbre merészkedett, Németországba, Hollandiába mondjuk, és a kiváltó oka szerintem az itteni kilátástalan helyzet, a pénztelenség, nem tudnak érvényesülni nálunk. - Kovács Endre, néprajzkutató: Amikor 1992 táján elindult a népáradat, jöttek a menekültek, akkor Doroszlón mintegy 100-110 öreg ház állt üresen, vagy gazdátlanul, vagy a gazdája Németországban vállalt munkát. És ezek az emberek onnét elmenekültek, és nyilvánvaló, hogy ez vonzó volt a számukra, itt mindejárt el bírták foglalni a helyüket, megtelepedni átmenetileg. Mert az egész átmenetileg indult, senki arra nem gondolt talán, hogy itt fogja leélni az életét, öregségéig. - R.: Az iskolában még nem is olyan régen a gyerekek 80 %-a magyar volt, most a magyar alsósok összevont tagozatokon tanulnak. - Wilchelm József: A polgárháború utáni időszakban főleg a fiatalok mentek el, akik családot vállaltak volna és emiatt most az alsó tagozatokon kettő-három-négy-öt gyerek van, ami odáig fajult, hogy most már összevont tagozat van. Sajnos. - R.: A kiöregedett magyar faluban alig van ház, ahonnan ne hiányozna valaki, ahol ne várnák a postást, hoz-e vajon levelet. - Zsíros Matild, nyugdíjas: Szerettem itt élni, ez a hazám, ez a mi hazánk, ez a Doroszló. - R.: Az unokái itt vannak-e? - Zs.M.: Nincs itt senkim, magam vagyok, van két lányom, egyik Németországban van, egyik meg Magyarországon, meg az unokáim is egyik Magyarországon, a másik Németországban van. - R.: Miért mentek el? - Zs.M.: Hát akkor elmentek, akkor mentek munkára, mentek dolgozni a lányaim. - R.: Doroszlón tavaly 39 temetés és 12 keresztelő volt, más kis magyar falvakban sem jobb az arány. Az elmúlt évben történt meg először, hogy 3000-mél kevesebb magyar gyerek született Délvidéken. És a jóslatok szerint a családalapító korosztály távozásával ez a szám évről-évre csökkenni fog. A vajdasági magyar színészek közül 80-an távoztak, egy egész írónemzedék hagyta el a Délvidéket, de nagy számban mentek el orvosok, mérnökök, tanárok, újságírók is. A '80-as évek végén a Csongrád megyei új vállalkozások 25%-ában jugoszláv érdekeltségi tőke volt. Nagy számban voltak a vajdasági magyar befektetők is.
Dátum : 2000.04.18.	Adó : Duna TV	Műsor : Napóra