Családi kör 2001.05.

Ifjú tehetségek novellái

Herceg Jánosra emlékeztünk

     Lezárult a Herceg János-novellapályázat Doroszlón. Díjátadó ünnepségünkre meghívtuk a nyerteseket és mindazokat a középiskolásokat, akik felkérésünk révén kedvet kaptak az írásra. Tettük ezt azzal a céllal, hogy a neves elődre emlékezvén bíztassuk a fiatalokat, legyenek e táj hírmondói, legyenek az itt élő emberek, az itteni sorsok krónikásai.
     Ma már könnyű szívvel gondolunk vissza a pályázat meghirdetése kapcsán felmerülő aggodalmainkra. A doroszlói művelődési egyesület most vállalkozott először ilyen jellegű tevékenységre, és tartottunk attól, hogy fölhívásunk elkerüli a fiatalok figyelmét, hogy a miénkkel egyidőben meghirdetett többi pályázatra küldik inkább írásaikat, hiszen azok többéves hagyományt tudhatnak maguk mögött. Nagy örömöt okozott ezért házunk táján az első beérkező novella. Aztán szép sorjában jött a többi is, összesen 18.
     Az alábbiakban ismertetjük a pályázók névsorát:
     1.Ág Szilvia – Bezdán
     2.Berta Hermina – Becse
     3.Csáki Róbert – Szabadka
     4.Dvoracskó Szabolcs – Csantavér
     5.Farkas Beáta – Kanizsa
     6.Farkas Mónika – Szabadka
     7.Finta Renáta – Gunaras
     8.Gluvakov Krisztina – Szenttamás
     9.Homolya Tibor – Mohol
     10.Klem Rita – Doroszló
     11.Kucsera Ella – Becse
     12.Lénárd Róbert – Zenta
     13.Linder Emese – Topolya
     14.Máriás Endre – Zenta
     15.Sági Andor – Szabadka
     16.Skofljanec András – Szabadka
     17.Surányi Gábor – Szabadka
     18.Sztánkó Nándor – Szabadka
     Kedves fiatalok, a novellák tanulmányozása kivételes élvezet volt. Talán az adott külön fényt, szépséget valamennyinek, hogy nem a tantermek légkörében, nem tanári rendelésre születtek, hanem szorgalomból, bizakodásból. Jelezték, hogy mindannyian ráéreztetek már az ilyen jellegű kísérletezés csodájára, az írás örömére. Köszönjük a bizalmat. Köszönjük a tanároknak is a bíztatást, hiszen szükség lehetett esetenként némi ösztönzésre a háttérből. Számos teljes önállóságra valló munka is akadt. A sorok között itt-ott megbúvó helyesírási hibák eltörpültek a gondolatok hiteles tolmácsolásának szándéka mögött. Megható volt, hogy a legtöbb írás személyes élményről árulkodott. A szerelem bizonyult a legnépszerűbb témának. Őszinte érzéseitek gondosan, szép magyarsággal fogalmazott mondatokban teljesedtek ki. Szegényes szókincsről tanúskodó sorokra ritkán akadtunk. Nem is volt könnyű dolgunk kolléganőmmel, Brindza Ildikóval, amikor végül döntenünk kellett. Egyik írásnál a témát díjaztuk volna, a másiknál a választékos nyelvhasználatot, míg a harmadik esetleg mondanivalóját tekintve érdemelt több figyelmet. Végül úgy határoztunk, hogy azokat a munkákat jutalmazzuk, amelyek a cselekmény, a történet igényes megfogalmazásán túl külön tartalmat, az olvasót gondolkodóba ejtő tanulságot is hordoznak. Így esett a választásunk sorrendben a következő szerzőkre és novelláikra: 1.Lénárd Róbert: Az ezeregyedik éj; 2.Skofljanec András: Ragaszkodás; 3.Kucsera Ella: Szonáta disszonáns akkordokkal repedt fazékra és mélyhegedűre.
     Dicséretet érdemel még Dvoracskó Szabolcs: Megvádolva, Farkas Beáta: „És mégis mozog...” és Klem Rita: Tavasszal történt című írása.
     Gratulálunk a nyerteseknek, és mindnyájatoknak üzenjük, hogy ne hagyjatok fel a „kísérletezéssel”. Nem biztos, hogy életetekben kiemelt szerepet kap majd az írás, de bízunk abban, hogy mindenkor hisztek majd a szép szó erejében, és reméljük, hogy pályázatunkkal ezt egy kicsit mi is elősegítettük.

GYÖRGY Mária