Látványos felvonulás, gazdag program

Doroszló újratelepítésének 250. évfordulója

Doroszló lakossága augusztus 10-én ünnepelte a falu újratelepítésének 250. évfordulóját. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Kasza József, a szerb kormány alelnöke, Jovan Vujičić, Horváth Ódry Márta és Daniel Koril, Zombor község polgármestere, illetve alpolgármesterei. Az ünnepség vendégei voltak még a magyarországi Rém település képviselői. Ez alkalomból sor került a két falu testvérkapcsolatának felvételére. A községháza dísztermében az erről szóló okmányt Holló Róbert, Doroszló, illetve Vető Zoltán, Rém polgármestere látta el kézjegyével.

A Szent Imre herceg templomban tartott misét a környező papság részvételével Bumford Vilmos kupuszinai esperes-plébános mutatta be. A szentmisét a zombori egyházközösség énekkara tette meghittebbé Povázsán László vezényletével és Szalai Mihály bezdáni kántor orgonakíséretével. A Hálaének, valamint a pápai himnusz előadása után a felsorakozott mintegy ezerfőnyi menet - közöttük az eredeti ruházatot öltő budapesti Magyar Huszár és Katonai Hagyományokat Őrző Szövetség tíztagú lovas huszársága, amely a délutáni program keretében lovasbemutatót és fogatos bemutatót tartott - a faluban felállított új kereszthez vonult. A keresztet, amelyet a falu 250. évfordulója alkalmából Konc Ferenc és Anna adományozott, György János atya szentelte fel. Ezt követően küldöttség a falutól mintegy 2 km-re levő Pusztaszentegyházára ment, az 1313-ban létesült Ódoroszló helyére, ahol a Bártol házaspár, Juliska és Béla adománya nyomán emléktáblát avattak fel. A vendégeknek alkalmuk volt megtekinteni a 14 éve elhunyt Nagy Kati néni tisztaszobáját. A kelengye, a slingelések, a varrottasok és sok más néprajzi textília megtekintését Kati néni lánya, Juliska tette lehetővé.

Az évforduló alkalmat nyújtott a tavaly megnyílt tájház keretében létesült alkotóműhely felavatására. A műhely céljairól dr. Kecskés Péter és Barsi Hajna tartott előadást. A műsorban egy-egy feketicsi és szentmihályi népi zenekar szórakoztatta a közönséget.

A szentkúti kegyhely mögötti téren felállított színpadon délután 5 órakor kezdődött a kétnyelvű program. Wilhelm József és NataÜa Belić műsorvezetők üdvözlőbeszéde után Holló Róbert, Doroszló polgármestere köszöntötte az ünneplő közönséget, majd Horváth Ódry Márta, Zombor község alpolgármestere lépett mikrofonhoz.

- Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma, a falu újratelepítésének 250. évfordulóján együtt ünnepelhetek Önökkel... A gyönyörű doroszlói népviselet, a csirajozó lányok és egyetlen búcsújáró helyünk, a Szentkút nemcsak Zombor község, hanem egész Vajdaság büszkesége... Isten embernek soha nem segít közvetlenül, csak közvetve, az esze, a tudománya és a szorgalma által - vallom a legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal. Ez a mai nap, a 250. évforduló is azt bizonyítja, hogy Isten mind a hárommal megáldotta a doroszlóiakat, és az ész, a tudomány és a szorgalom mellé kellő kitartás is párosul. Ez a záloga annak, hogy ez a falu a jövőben is minden nehézség és elszenvedett veszteség ellenére létezni és élni fog. Ehhez kívánok mindannyiuknak erőt és bölcsességet - mondta többek között az alpolgármester.

A Doroszló történelméről szóló összefoglalóban e sorok írója többek között elmondta, hogy az első írásos dokumentumok 1313-tól tesznek említést erről a nyugat-bácskai falucskáról, amely a zombori székhelytől mintegy 20 km terül el. Ódoroszló létezését a nép által Pusztaszentegyház néven ismeretes templomnak az erdőben levő romjai is igazolják, ahol ma, tehát 2002. augusztus 10-én a doroszlói Bártol házaspár, Béla és Julianna adománya nyomán emléktáblát avathattunk fel. Az első Doroszló királyi adományként Doroszlay László birtokába került, s ő lehetett a falu keresztszülője, illetve névadója is.

1662-ben Doroszló már mint csak elpusztult helység neveként szerepel. Minden bizonnyal a török hódítás alatt vált rommá. Csak a csodás Bajkút maradt meg, amelyhez a hívő nép 1792-óta zarándokol. Az Istenszülő Szent Szűz jósága által egy gombosi vak fiatalember, Záblóczky János, miután megmosta szemeit a kút vizében, visszanyerte szeme világát. Azóta mintegy 80 csodás gyógyulást jegyeztek fel ezen a helyen. 1742-ben e vidék aztán lassanként ismét benépesült, de nem a régi Doroszló helyén, hanem feljebb, a Zsárkovópusztán, amelyet Új-Doroszlónak is neveztek. Első pecsétje is ebből az évből való, míg a régi Doroszló pusztának maradt. Népessége ekkor még csekély volt.

1752-ben Redl kamarás admirális április 5-én szerződést írt alá Új-Doroszló legalább 150 római katolikus magyar vagy tót családdal való betelepítéséről. Zala, Somogy, Komárom és Vas megye területéről jöttek. A falu lakosságát az 1752-ben történt újratelepítéskor többségében magyar nemzetiségűek alkották, de az eltelt két és fél évszázad történelmi viharai során a nemzetiségi arány merőben megváltozott. 1900-ban 2751 magyar és 15 szerb, 1945 végén 2150 magyar és mintegy 900 főnyi Likából telepített szerb, illetve horvát nemzetiségű lakos élt a faluban. A 2002-es választójegyzéket véve alapul jelenleg mintegy 1900 lakosa van Doroszlónak, ebből mintegy 950 a magyar. 1993-óta 350-400 menekült érkezett a faluba.

A Móricz Zsigmond nevét viselő 1938-ban alakult magyar művelődési egyesület keretében működő szakosztályok - mint a Szalai Piroska és János által vezetett műkedvelők, a Gellér Veronka és Zoltán által vezetett Gyöngyösbokréta népi táncegyüttes, valamint az id. Csernicsek József által újraalakított fúvószenekar - messze földön hírnevessé tették Doroszlót. A műkedvelőkkel jelenleg Wilhelm József és György Mária foglalkozik A táncegyüttes jelenlegi vezetője Dörner Zsuzsanna, az iskoláskorúak táncegyüttesét Klem Valéria vezeti. A vezetőség, Mészáros László elnökkel az élen, mindent megtesz a sikerek és elismerések éltetése érdekében. Az 1995-ben alakult Nikola Tesla Művelődési Egyesület otthon hiányában a Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület termeiben tart évente egy-két mulatságot.

A helyi közösség tanácsa Holló Róbert elnök és Komáromi Irén titkár vezetésével az elkövetkező időszakban az 1966-ban lefektetett vízvezeték felújítását, új kút fúrását, a Nikola Tesla utcában levő kút felújítását, a sportöltöző építésének befejezését, valamint a művelődési tevékenység és hagyomány ápolását tűzte ki feladatául.

Doroszló lakossága az eltelt negyed évezredben megfeszítve dolgozott - és minden bizonnyal ezután is így tesz - nemcsak a családja, hanem a falu további fejlődése érdekében is.

A Wilhelm József által rendezett műsorban bemutatkoztak az iskoláskor előtti gyerekek, az iskola és a Gyöngyösbokréta népi táncegyüttese Klem Valéria, illetve Dörner Zsuzsanna vezetésével (a talpalávalót a fúvószenekar szolgáltatta), a ME vegyes kórusa, a sztapári Milovan Dokmanov, Vajdaság harmadik legjobb harmonikása, a rémi népdalkórus és népi táncegyüttes Lázár István, illetve Czifra Kálmánné vezetésével, a szabadkai Ébredés, a doroszlói Kolega és a Trió elnevezésű zenekar, továbbá Novák Izabella, Turkál Marianna, Varga Szilvia és Hegedűs Erika. A rendezvény külön színfoltja volt a Budapestről jött magyar huszárok és a sztapári fogathajtók bemutatója. Este Pietro Arvedi D'Emilei olasz gróf doroszlói vadászotthonában megvendégelte az ünneplőket. Az éjszakába nyúló vigadozást a már megnevezett zenekarok tették hangulatosabbá.

DAUTBEGOVICS Zoltán

7Nap, 2002.08.22.