Doroszló lakossága folyamatosan fogy. Ezt a helyi közösségben jegyzem fel, ahol Holló Róberttal, a helyi közösség tanácsa elnökével, Komáromi Irénnel, a titkárral és a mindent tudó helyi tudósítónkkal, Dautbegovics Zoltánnal beszélgetek.

- A falunak ezernyolcszáz lakosa van - olvassa az adatokat Irén a komputer képernyõjérõl -, ennek hetvenhárom százaléka magyar. Átlagban negyvenhárom évesek vagyunk. Az iskola nyolcadik osztályában a magyar tagozaton mindössze három gyerek tanul...



Komáromi Irén

- Tavaly hat keresztelõ volt és harminchét temetés - egészíti ki az adatokat Zoltán.

- Az idén csak egy lakodalom, az is a fiamé - toldja meg Róbert, és hozzáteszi - ezenkívül volt még két-három esküvõ a szerbeknél. Ide nagyon sok menekült jött a háború után, mivel azonban megélhetési lehetõségek, legalábbis olyanok, amilyenekhez õk szoktak, itt nincsenek, sokan elmentek. Legtöbbjük városokba költözött.

- De azt is el kell mondani, hogy a templomunk is tele van - dicsekszik Zoltán - Amióta új, fiatal papunk van, sokan járnak a templomba. Még a menyecskék is. Mondta is egyszer a pap, hogy ne tõle várják el a falu népszaporulatának növekedését. Három hónapja van itt. Temerinbõl jött, Verebély Árpádnak hívják. Nagy tervei vannak, fel akarja újítani a templomot, a parókiát. Csak pénze nincs, és keveset is kap. Ötszázezer dinárt kért a tartománytól, Korhecz Tamás titkárságától. Hatvanötezer dinárt kapott. Ennyi pénzbõl mit lehet egy templomon csinálni?

Sok évvel ezelõtt ebbe a szép faluba egy olasz vendég is érkezett. Õ a menekültektõl eltérõen nem erõszakkal foglalta el a házakat, és nem is azért jött Doroszlóra, hogy innen elzavarja a magyarokat. Pietro Arvedi d'Emilei grófnak egyszerûen megtetszett ez a falu és környéke, úgy gondolta, hogy ez egy ideális hely a falusi turizmus fejlesztésére. Azóta mintegy harminc öreg házat vett meg és újított fel eredeti állapotában. Lovai vannak, olimpiai méretû medencét akar építeni, bérbe szeretné venni a csatorna falu alatti részét, vadászturizmussal akar foglalkozni, agyaggalamb pályát csináltat majd...

- Amikor idejött, zárkózott volt - emlékezik vissza Holló Róbert -, nem akarta felvenni velünk a kapcsolatot, nem akart segíteni a falun. Amikor Doroszló újratelepítésének 250. évfordulóját ünnepeltük, azt üzente, hogy vendégül látja az egész falut. Mivel nekünk már elõre elkészített mûsorunk volt, megköszöntük a meghívást. Ekkor megkérdezte, mivel segíthet. Hát, mondtam, vendégeinknek szolgáljon egy díszvacsorával. Megtette, és azután gyakran segített a falun, pénzt kaptak a tûzoltók, mezt a focisták, és legnagyobb gondunkban, a vízhálózat felújításában is segíteni szeretett volna. Ugyanis nálunk sárga a víz, õ pedig a fehér vízhez szokott. Terveket is készíttetett, de mivel nálunk minden nagyon lassan halad, elállt a tervtõl és fúratott magának egy kutat. Medencéjét - mert azt is épített- a kútból tölti fel vízzel.



Dautbegovics Zoltán

Dautbegovics Zoltán elmondja, hogy Doroszló volt a községben az elsõ, ahol vízvezetéket építettek. Ezerkilencszázhatvanhatban Turkál István autószerelõ Adán járt, ahol akkor már volt vízvezeték. Megtetszett neki, és amikor hazajött, javasolta a falu vezetõinek, építsék meg õk is a saját vezetéküket. Az ötlet nemigen tetszett az embereknek, így Turkál és még néhány szomszédja csináltak maguknak egyet. Fúrtak egy kutat és bevezették a házba a vizet, fürdõszobát lészítettek... Nemsokára ennek a vízközösségnek csaknem száz fogyasztója lett. És sok irigye, ami azt eredményezte, hogy hamarosan a falu többi részén is elkezdték a kutak fúrását.

- Hét kutunk van, hét vízközösségünk - mondja az elnök - Gondunk van a víz tisztaságával, ezért egy tisztítóberendezést tervezünk építeni. Elõször persze a terveket készítjük el, majd minden pályázatot megpályázunk, hogy pénzt kapjunk vízhálózatunk felújítására. Mindehhez sok pénz kell. A jelenlegi hálózatot az emberek saját pénzükbõl építették, de akkor sokkal gazdagabbak voltunk, mint ma, meg sokkal fiatalabbak is. Lehet, hogy a gróf is segít majd. Pillanatnyilag nincs vele kapcsolatunk, nagyon visszavonult, amióta abba a madárcsempészési ügybe belekeverték. Õ nem volt bûnös, hanem a sofõrje, a teherautó sofõrje.

A gróf most nincs Doroszlón, vele nem tudok beszélgetni. Idõnként jár ide és csupán néhány napot tölt a faluban.

- Nemrég azt mondta, hogy kibérli az erdõt,majd bekeríti. Ennek nagyon örülnénk, különösen azok, akiknek az erdõ közelében van a földjük. Többek között jómagam is. A kerítés megvédené termésünket a vaddisznóktól.

Nagyon elszaporodtak Doroszló határában a vaddisznók. Az erdõben élnek és onnan járnak csoportosan a kukoricát dézsmálni. Az emberek, amikor vetnek, õrséget állítanak, hogy ne túrják ki a magot, utána pedig szalaggal bekerítik földjüket és különbözõ dolgokat akasztgatnak rá, hogy távol tartsák a kártevõket. Többek között emberi hajat is, amit a helybeli borbélytól kapnak. Állítólag, ha a vaddisznó megérzi az ember szagát, akkor onnan eliszkol.

Kocsiba ülünk Holló Róberttel. Útközben megtudom, hogy õ is ötvenhatos, sõt ugyanabban a hónapban és majdnem ugyanazon a napon is születtünk.

- Nálunk van egy régi szokás. Minden évben megtartjuk az ötvenévesek találkozóját. Ekkor a világ minden részérõl eljönnek azok, akik ötvenévesek és doroszlóiak, vagy közük van Doroszlóhoz. A helyi közösség elnökeként én köszöntöttem pezsgõvel az ötvenéveseket. Az idén magamat is köszöntenem kellett.

Kiérünk a földjéhez. Mutatja mekkora kárt tettek kukoricájában a vaddisznók. Becslése szerint a termés egyharmadát megdézsmálták.



Doroszlón vannak a világ legjobb földjei

- Amerikában, a Nagyréten, a Kisréten és a Szilfáson vannak a világ legjobb földjei. Azok a földek a csatornán túl vannak. Ez a föld itt, a Pusztában, kevésbé jó és a termést még a vaddisznók is tizedelik. Kártérítést pedig nem kapunk. A kárért a vadászokat kellene perelnünk. Saját költségünkön ki kellene hívni egy szakértõt, aki felbecsüli a kárt, megállapítja, hogy valóban vaddisznók tették-e és csak ezután perelhetünk. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy meg is nyerjük a pert. Túl bonyolult, ezért még nem próbálkozott senki.



Holló Róbert

Visszafelé menet Holló Róbert még mesél az iskoláról, melyet az ADF támogatásával felújítottak, mesél arról, hogy négy évvel ezelõtt, a falu évfordulóján magyar huszárok is jártak Doroszlón. Bevallja, hogy õ egyetlen pártnak sem tagja, a VMSZ-be is azért lépett be egyszer, mert megígérték, hogy akkor pénzt kap a falu a templom felújítására. Nem kapott.

- Én magyar párti vagyok. És van egy titkos vágyam. A falu polgármestere voltam 2002-ben, Doroszló újratelepítésének kétszázötvenedik évfordulóján, és polgármestere szeretnék lenni akkor is, amikor ez a település a hétszázadik évfordulóját ünnepli, 2013-ban. Remélem munkámmal kiérdemlem majd, hogy újraválasszanak.