DOROSZLÓ címere. Bővebben a főoldal alján az ÚJDONSÁGOKBAN!!!
English version Srpska verzija
 
- Jószomszédság
- Státustörvény
- állampolgárság
- Millenniumi írás
- Vajdaság
- Testvérfalvak:
     Dávod
     Rém


A falu krónikája 1831-től 1974-ig

1831-ben kolerajárvány az embereken.

1849. febr. 20-án meneküIés a falubóI Bácskertesre háború miatt.

1750-es évbekn marhavész hat éven át pusztított.

1853-ban a viIágvégét várták sokan az égen látható üstökös miatt.

1855-ben ítéIetidő volt, amikor akkora jégdarabok estek, hogy a nagyobb jószágot is agyonütötték.

1862-ben tűzvész amikor 33 ház leégett.

1866-ban is tűzvész pusztította falunkat. Ugyanbben az évben kifagytak a gabonák a falu határában.

1870-ben és 1871-ben talajvizek miatt szenvedett kárt a falu mezőgazdasága.

1879-ben a tűzvész 43 házat pusztított el.

1782. sáskajárás évben.

1894. évben rendkívüIi hideg tél volt, amire az öregek közül senki sem emlékezett.

1895. évben sertésvész először jelentkezett, amikor a falu sertésállománya nagy károkat szenvedett.

1899. évben pocokinvázió, ami nagy károkat okozott a vetésben.

1900-ban a falu 538 házában 2766 lakos él. Nemzetiség szerint 2642 magyar, 109 német, 15 szerb személy.

1901. február 23.-án a falu iparosai megszervezték az első hetipiacot és úgy határoztak, hogy ezentúl mindig szombati napon legyen a hetipiac.

1901. július 27.-én szerencsétlenség napja: Szabó Erzsi és Diósi Erzsi az esti órákban, fürdés közben összekapaszkodva vízbefúltak mindössze tizennégy évesek voltak.

1902. május hó. A rossz és egészségtelen időjárás miatt sok a reumás beteg és rengeteg a fogfájós a faluban.

1903. Doroszlóról sokan kivándorolnak Arnerikába.

1904. Az eddigi hivatalosan használt Bácsdoroszló név helyet az ez évi miniszteri rendelet értelmében a község neve ezentúl Doroszló.

Emberemlékezet óta először száradt ki a Mosztorga. Ahol néhány évvel ezelőtt vízbe fulladtak, ott most száraz lábbal lehet járkálni.

1906. A falu határának tagosítása.

Annyi bor termett, hogy nem volt elég hordó, az újbor ára öt-hat fillér volt.

1910. Horvát Márton és Diósi Mihály az első belső égésű benzinmotort hozták a faluba.

Az első telefon Doroszlón.

A jószág között veszettség ütött ki: megveszett egy tinó, egy bika és egy szamár.

Hörcsög-invázió a falu határában.

A peronoszpóra tönkretette falunk határában a sz8lőtermést.

A búzavetéseket hőguta sújtotta, ami miatt apadt lett a szem, rosz a termés.

1911. Száj és körömfájás falunk jószágállományában.

Ebben az évben építették a falunkon átvezető kövesutat. Igen nagy munkát adott a sok földhordás, kőhordás, amit a Szondi állomásról szállítottak ide a fuvarosok lófogaton.

1912. A búzavetéseket földszint gombásodás támadta meg és rengeteget le kellett belőle kaszálni - szénának.

1913. A Mosztonga egy részéből halastó lett. A bérlők Borsits Pál és társai ezer korona bérletet fizettek.

Kovács Pál és Gyugyovits István bírók, kolompár-cigányokat telepítettek falunkba.

Az ez évi népösszeírás szerint a falunak 2722 lakosa van.

1914. Az Első Világháború kitörésének éve.

Rendkívül hideg tél. Ilyenre még a nyolcvanévesek sem emlékeznek.

Elkészült a Doroszlón átvezető vasút.

Az első Magyar-tarka szarvasmarhák a gulyán.

1916. Elvitték a falu harangjait ágyút önteni. A három harang súlya egyenként 633, 261 és 76 kilogramm.

1917. Lépfene a gulyabéli marhák között.

1918. november. Vége az első világháborúnak.

November 4.-én megalakult a Nemzetőrség falunkban, a lakosságot fosztogató csoportok ellen. Szontáról jöttek négyen, a mieink hármat közülük elfogtak, egy menekülőt pedig megöltek.

1919. Ettől az évtől Doroszló az apatini járáshoz tartozik.

1920. Bódy Andor a falu jegyzője a doroszlói erdőben főbelőtte magát.

1921. Nagy szárazság.

Kivándorlások Brazíliába.

1924. A nagyréti vízlecsapoló árkok ásása Lukács János, hódsági illetőségű mérnök vezetése mellett.

1928. VI 3.-án. Talajmenti fagyok, lefagytak a szőlők, minden érzékeny más növény is megfagyott.

Az első traktort Budapestről Tallósi János és Kocsis Imre hozták a faluba. Hoffer márkájú volt és a második évben tüzet okozott, ami miatt az egész cséplőgarnitúra eléget.

Ezidőtájt kilenc lokomobil (gőzgép) és cséplőgarnitúra volt a faluban.

Búzákból rekordtermés: lánconként 20-24 mázsát termett.

1928/29. év telén olyan hideg volt, hogy a kutakban is befagyott a víz.

Szücs Imre csonttá fagyott a Nagyréten. A szomszédos Bresztovácról hazafelé indult és eltévedt a hóval borított ködös határban.

1930. Nagy szárazság, sok kút is kiszáradt, ezért hat szivattyús-kutat furatott a község, melyeket az 1950-es években leszerelték.

Kiszáradt a falu alatti halastó, a két apatini bérlő tönkrement.

Házszámok változása. Az új kézszámok minden utcában újra kezdődnek, páros és páratlan oldallal. A legmagasabb régi szám 593-as volt (a 2256 számú parcellán levő ház).

1931. A nép között olyan kevés a pénz, hogy megkezdődött, a cserekereskedelem. A kendernek csak annyi az ára, amiért learatják, vagy eltörik.

Újra üzemel a halastó. Az anyahalakon kívül tíz mázsa apróhalat is dobtak bele. A hizlalt ponty ára 18 dinár kilónként. A népszámlálás adatai szerint a falunak 2682 lakosa van.

1932. A búzavetésekben nagy kárt okozott a gabonarozsda.

1933. Az első személygépkocsit Szittyai István hozta a faluba.

1935. május 3. és 4.-én talajmenti fagyok, melyek nagy károkat okoztak.

1937. Kigyúltak a villanyok a falunkban. Az első villanyszerelő Franc János.

A falu lakói részvényes alapon megvásárolták a mai Kultúregyesület épületét, ahol beszerzési és értékesítési szövetkezetet alapítottak.

Ettől az évtől kezdve nem zsindelyes többé a doroszlói nagytemplom teteje.

1938. Mozit nyitottak falunkban Diósi János, Kovács János és Mezei Mihály.

Általános száj és körömfájás a falu jószágállományában

Bőséges aratás búzából: lánconként 18-22 mázsa.

1940. Silány aratás: a búza mindössze 8-9 mázsát termett lánconként.

Június 27. Három doroszlói életéért izgult ezen a napon a falu népe. Elsőnek a vajudó Hajvert Máriát vitte az autó a zombori kórházba, utána Pákai Mihály kendergyári munkást, aki hamarosan kiszenvedett, üzemi baleset áldozataként. Ami jellemző erre az időszakra, a gyár nem állt le, aminek következtében egy másik munkás, Bajcsi József kezét összeroncsolta a gép, s igy harmadiknak őt vitték. Sérült kezét hamarosan amputálták.

1941. ápr. 11. A gombosi Duna-híd robbantásakor Doroszlón is remegtek az ablakok.

ápr. 14.-én bevonul a Magyar Királyi Honvédség.

Bártol István az Orszűggyűlés képviselője. Egyedüliként élte túl a '44-es vérengzéseket az akkori bácskai képviselők közül. Őt is letartóztattak, de néhány nap múltán szabadon engedték, mert 1941-ben életével jótállt szomszédos a Sztapár szerbjeiért.

1942. Magasszintű talajvizek. A Liba és Zsák utcában sok háznak kidőlt az oldala. A Nagyrét májusban még tengerre hasonlít, ezért a Kis-Militics utcán keresztül csapolják le a Mosztongába.

Szigorú rekvirálás a katonaság részére: 25 deka kenyér a fejadag.

Hetven németnevű fiatalt verbuválnak az SS alakulatba. Közülük az elsőt nov. 20.-án hozták haza a Don folyótól, ahol elesett.

1943. A faluban kilenc italmérés volt nyilvántartva. A nyári sörfogyasztás hetente 1200-1800 litert tett ki.

Június. 21.-én gyenge talajmenti fagyok.

1944. III 19. Német megszállás Hódság felöl.

Április 23. A falu zsidó lakosait összeszedték, vagyonukat. elkobozták.

Május hó. Talajmenti fagyok.

Okt. 4. Hajnali dobszó: irány Bezdán-Kiskőszeg, meneküljön aki bír.

Október 11. A menekülők magukkal viszik Doroszló irattárát.

Október 14. Hemzseg a falu a menekülő németségtől. A faluban éjszakáznak az átvonuló német alakulatok. Bresztovác felöl partizánok szivárognak a faluba és lefegyverzik a falu őreit, rendőreit.

Október 17. Dobszó, áItalános mozgósítás, Szálasy vette kezébe a hatalmat.

Október 18. A falu férfiai délelőtt bevonulnak, estére már újra itthon vannak: senki sem akar eleget tenni a mozgósítási parancsnak.

Október 20. Autóbaleset a plébánia előtt. Egy gombosi sofőr nekihajtott katonai kocsijával az eperfának, hogy ne keljen eltávolodni a falujától.

Október 21. szombat 10,52 óra. Miletics felöl megérkeztek a partizánok, három lovon és két személygépkocsin. Délig mintegy kétszáz partizán harcos érkezett falunkba. Később a megrongált teherkocsit kijavították és Sztapár irányába távoztak.

Október 26. 11 órakor megjelentek az első szovjet harcosok is, szekereken, melyeket szokatlanul apró lovak vontattak.

1944. december. Megalakult a Petőfi-brigád, ahova több falubeli fiatal önként jelentkezezik.

December 26. A falu elnöke ekkor Kovács János. A titkára Kneffély Gyula.

December 30. A falu elöljárósága bérbe ad 18 kat. hold elhagyott szőlőt a falu szegénysorsú lakóinak.

1945. május 7. Népünnepély: vége a második Világháborúnak. Az egész ország örömmámorban úszik.

Megalakult a helyi népmilícia Kovács János rendőrvezető parancsnoksága alatt.

Lófogatok mozgósítása az elhagyott földek megmunkálására.

Az első Egészségház megszervezése a Wittmann Ferenc féle házban. A népbizottság ekkor még ellene van az óvoda létesítésének.

December 3. Falunk új lakói, likai telepesek érkeztek.

Sertésvész pusztít falunkban.

1946. Az agrárreform éve.

Az ősz beálltával baromfivész pusztít.

Az utcák nevének változása.

Kötelező egészségügyi tanfolyam indult.

A falu alatti halastavat 134,5 mázsa búzáért adják bérbe.

1947. január 1.-től Doroszló közigazgatásilag a hódsági járáshoz tartozik.

Baromfivész, sertéspestis.

Nagy károk a gabonarozsdától.

Elkészült a falu első központi gabonarakára a vasútállomásnál.

1950. Az aratási szezon megkezdéskor a következő aratógépek vannak a faluban: magántermelőknek 2 db arató-kévekötő, 4 db arató-marokszedő. Az Új Barázdának 4 db. kévekötője, a Testvériség-Egység szövetkezetnek 2 db marokszedője és egy kévekötője.

Az első gumikerekű traktor falunkba érkezett, Trenka István a vezetője.

Huszonöt állami házat adnak el nyilvános árverésen.

1951. július 20. Ítéletidő. Jégeső és erős szélvihar pusztította határunkat. Sok házat is megrongált.

1952. Doroszló határában jégelhárító kis rakéta áltamásokat létesítettek, a jégfelhők eloszlatására.

1957. Ez év óta jelenik meg minden télen az influenza járvány.

A DTD csatorna építése falunk határában.

1959. Az első sátortetejű ház épült a falunkban: Ambrus Ferenc tulajdonában. A falubeliek a gabonaneműek tárolására alkalmatlan padlást kifogásolták rajta.

1960. január 1.-től Doroszló többé nem Hódsághoz tartozik, hanem Bresztováccal együtt a Sztapári Kommunához.

1961. Ártézi kútak fúrása kezdődött meg, két új kúttal.

Első betonjárda a Helyi irodától az új vasútállomásig.

Elkészült a csatornahíd.

1962. óta a doroszlói szerb gyerekek, létszámcsökkenés miatt, az ötödik elemitől Sztapárra járnak iskolába. Előtte mind a nyolc osztályt a faluban végezték.

1963. január 1.-től boroszló, közigazgatásilag a Zombori Községi Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

1964. november 4.-én halt meg falunk legöregebb lakója a 102 éves Merling Mária.

Rosszul fizettek a búzák és zabok. Az utóbbiak termése olyan csekély, hogy sokan alig kapták vissza a vetőmagnak szükséges mennyiséget.

1965. szeptember. A Földműves Szövetkezet pénzelésével, a helyi Kultúregyesület szlovéniai tanulmányi kirándulást szervezett a falu magántermelőinek.

December 31. A falunak van: 6 luxuskocsija, 19 traktorja, 80 motorkerékpárja 70 televíziója.

1966. Megalakult az első vízkzözség a faluban melynek kezdeményezője Tallósi János volt. Megalakulásához a Földműves Szövetkezet rövidlejáratú kölcsönökkel járult hozzá.

A tavalyi kirándulás tapasztalatai alapján, ez év óta építenek falunkban szalonittal fedett hatalmas szénapajtákat a széna és szalma veszteségmentes tárolása érdekében.

Ez év óta ismerik falunkban a Karbamidot és alkalmazzák műtrágyázásra.

Az első szárvágógép (tarrup) falunkban.

Az első mérgezett műtrágya a falu határában, amit a talajban élő kártevők ellen alkalmaznak.

1967. Megszűnt a falu alatti halastó.

1968. Aratási ünnepség a faluban. A Szövetkezet Bezosztája-l-es buzája 6030 kg-ot termett hektáronként. Ez alkalommal a falu legjobb búzatermelői Farkas Lajos, Stampfer Fábián és Király Lajos.

1969. április 19.-én. TITO köztársasági elnök utazott át falunkon 19,30 órakor gépkocsi kíséretével. Zombor felől jött, Hódság felé távozott. A községháza előtt a Gyöngyösbokréta fogadta.

December 29.-én este a Választók Gyűlése elfogadta a négy évre szóló községfejlesztési önkéntes pótadót, betonjárdák építése céljából.

Felépült a falu első emeletes háza, Kocsis István géplakatos építette.

Sertésvész a faluban. Kilenc fertőzött udvarban harminc sertést öltek le és ástak el a helyszínen.

A falu legjobb búzatermelői: Radits Imre, Szittyai Lajos, Farkas Lajos.

1970. Új házszámok a faluban.

Okt. 29-én megnyílt az új áruház: Trgovacko Preduzece "Vojvodina" - Prodavnica "Ideal" - Doroslovo. Az ünnepi beszédet Vignjevic Luka igazgató tartotta. Az első üzletvezető a gombosi Béres István.

Ez évtől termesztenek falunkban magas hozamú őszi árpát. Az első ilyen fajta a francia "Ager".

Első tervszerű díszfa telepítés a Titó Marsall utcában. Ez alkalommal ostorfát ültettek.

Ez év végére készült el az új gyógyszertár, és egészségház a doroszlói Helyi Közösség szervezesébén, amely a, telket is adta. Pénzelői a zombori Gyógyszertár, a zombori Egészségügyi intézmény és a zombori Szociális Biztosító Intézet.

Ez év májusában az előbbi piros szín helyett, ezüst színűre festették a nagytemplom tornyát.

Az ezévi népszámlálás adata szerint Doroszlónak van: 804 lakóépülete, 914 háztartása, 2339 állandó lakosa, 20 személy átmenetileg van jelen, 147 személy külföldön dolgozik. Van még 299 lova, 929 szarvasmarhája, 414 birkája, 3685 db. Sertésállománya.

Az első kis műeső-berendezést idősb. Dékány Férenc hozta falunkba, Szentkút utcai kertjének öntözésére.

1972. Megalakult a Helyi Közösség Tanácsának "Udarnik" nevű munkacsoportja. Kezdeményezője Kokotovic Bogdan, első munkásai pedig Diósi István, Jaksic Ivo, Mosina Gáspár, Komáromi Lajos és Pap István.

A falunkon át vezető régi kövesút portalanítása, aszfaltozása.

Elkészült az Okt. Forradalom utcai új aszfalt út.

Ez év tavaszán a talajvizek abszolút minimuma, illetve eddig még sohasem észlelt mélységi szintje.

Az év végén a falu 11 méhészének összesen 197 csaIád méhe van.

Az ezévi napraforgó-termesztési verseny legjobbja Farkas Lajos (Petőfi utca) 1725 kg-os holdankénti termés eredménnyel.

Ez évben épült először préselt cement-blokkokból lakóház.

1973. febr. 6. A Helyi Közösség népgyűlést szervezett a Kultúrkörben, a falu urbanisztikai tervének megvitatására és elfogadására. Nagy érdeklődés mellett zajlott le, több mint kétszázan voltak jelen. A vita alkalmával többen ellenezték az előterjesztett terv azon részét, amely a "Kutyaszoritó" utca és az új áruház közötti blokkban kizárólag csak emeletes házak építését engedélyezné.

Első ízben alkalmaznak gyomirtószert cukorrépában.

Boszniai nomád pásztorok ezres juhnyája pusztítja határunk búzavetéseit. Megfékezésük nagyon körülményes, mert változtatják tartózkodási helyüket.

Száj és körömfájás ütötte fel fejét egy-két termelőnk udvarában.

Június 10. Petőfi Sándor és Petőfi Brigád nevet viselő iskolák első találkozója Doroszlón. A nagyszabású ünnepségen többek között hét ilyen nevű iskola is képviseltette magát.

Okt. 21. Emléktábla leleplezése az elesett harcosok emlékére, melyet az Elemi Iskola bejáratánál helyeztek el.

A falu legjobb búzatermelője Bártol Károly aki 3.720 kg-os holdankénti eredményt ért el. Napraforgóból Gellér Imre a legjobb 1.770 kg holdankénti átlaggal.

Patkány-invázió falunkban. Talán nincs ház ahova ne fészkelték volna be magukat a kártevők.

Baromfivész faluszerte. A helyi állatorvosi állomás hanyagságának köszönhető, hogy igen kevés háznál végezték el a pestis elleni védőoltást.

1974. A zombori községben Doroszló utcáin jelentek meg elsőnek a korszerű higanyégők.

Már második éve tart a veszedelmes hörcsög invázió falunk határában.

Állítólag harminc évvel ezelőtt jelentkezett utoljára ilyen mértékben.

Ez év óta szerelik Doroszlón is a központi gőzfűtést magán-lakásokba.

Az idei országos búzatermesztési rekorder Szittyai Lajos kat. holdanként 42 mázsájával "Zlatna Dolina" búzafajtából.

1975. márciusa. Egy összeírás szerint a falunak összesen 81 magántraktora van.

Április 25-óta automata telefonközpontja van Doroszlónak.

Az idén három halálos kimenetelű. közlekedési baleset az Októberi Forradalom utcában: két gyalogos és egy kerékpáros estek áldozatul.

Tancsik Flórián és Kovács Endre alapján

 


 
 
 
A honlap 1024x768-as felbontással, 24 bit színárnyalattal és Internet Explorer 6.0-val a legélvezhetőbb.
Első megjelenés: 1999.07.14.
Utolsó frissítés: 2015.12.05.

Köszönetnyilvánítás
 
hosting/sponzor: VAJDASAG.HU
Böngésszen!
©Webmester: Dr. Samu Krisztián   
Honlap statisztika:
eXTReMe Tracker