DOROSZLÓ címere. Bővebben a főoldal alján az ÚJDONSÁGOKBAN!!!
English version Srpska verzija
 
- Jószomszédság
- Státustörvény
- állampolgárság
- Millenniumi írás
- Vajdaság
- Testvérfalvak:
     Dávod
     Rém


DOROSZLÓ ELNEVEZÉSE

Nevének eredete. A középkori Doroszló a Mosztonga nyugati partján, a manapság Pusztának nevezeti területen feküdt. Ott ma is néhol cserépdarabok meg falmaradványok árulkodnak a hajdani településről, amelynek templomromjai a Római Sánc tőszomszédságában a Puszta-Szentegyháznak nevezett erdőszélen voltak láthatóak.

Doroszló első földrajzi elhelyezkedése

A település nevének eredete sokáig vitás volt, mert több változata ismert. A népi etimológia szerint a De-rossz-ló-ból ered. 1276-ban Dorozlau mestert, IV. László királyunk alattvalójaként említik a vasvári okiratok. Mások a Doroszlai családnévből származtatták, mivel 1323-ban Doroszlai Pál birtokolta a települést. A szerbek Dobro-slovo, Doro-slovo változatokkal a település szláv eredetét bizonygatták, az I945-ös likai telepeseknek is idegenül hangzott és Dorinnak nevezték a falut.

Ma is kevesen tudják, hogy a doroszló, doroszoló, daraszoló valamely nehéz, kovácsolt mezőgazdasági eszköz: gyomirtásra használt széles, lapos, egyenes élű kapa. Ezt bizonyítja a település 1742-ben használatos pecsétje, amelyen: hegyével lefelé fordított. csoroszlya, alul keresztbe fektetve egy ásó vagy lapát van, tehát a falu nevének a doroszló ad értelmet. A paraszti eszköz ilyen néven többé nem használatos, mert az évszázadok folyamán technikailag és nyelvileg elavult, mégis egyedül elfogadható magyarázat a helységnév eredetére.

Fönnállása óta a falu neve először Dorozlau, aztán Doroszló, majd pedig az újratelepítés után Újdoroszló volt. A Bácsdoroszló helynév 1904-ben változott megint Doroszlóra. Az 1919-es impériumváltozáskor Doroslovo-ra szerbesítették, 1941-1944 között vissza kapta a Doroszló nagyközség nevet. 1945 óta újra Doroslovo a falu neve.

AZ ELSŐ DOROSZLÓ

Doroszlóról, először 1313-ban tesz említést Csákni Dezsö.

Az 1332-37. évi dézsmalajstromban fel van sorolva Doroszló is, mint plébániát említik. 1350-ben a Bács vármegyei Doroszlón határjárást tartanak, ura ekkor a Doroszlai család, a település feltételezhetően róla kapta a nevét. 1361-ben Doroszló Bodrogh megyéhez tartozik, amikor félegyháza határjárásakor, Doroszló, Félegyháznak és Zondnak keleti tőszomszédjaként szerepel. 1382-ben a doroszlói Szentkutat, Bajkút néven emlegetik, mely több bácsmegyei szomszédos helységgel együtt Szond környékén,fekszik. 1395-ben Petras fil.Joh de Doroszló birtokai között Doroszlót is felsorolják hűtlenségi perével kapcsolatban, mely utóbbi vád alól azonban felmentést nyer. 1406-ban Jakab de Kapoch bácsi káptalan előtt fiává fogadja Paulus de Doroszlót és úgy intézkedik, hogy halála után ő örökölje tőle bácsmegyei birtokait, köztük Doroszlót. 1410-ben a Kiss-családnak is van része benne. 1416-bon a bácsi káptalan e birtokba iktatta Valentinus Sclavust de Jakabfalvát. 1431 és 1450-ben is előfordul Doroszló, előnévként pedig igen gyakran.

1451-ben Chomafalvi Fülöp a Zond várához való földekből és erdőkből egy darabot Chomafalvához csatolt, jogtalanul. Fülöp ellen Hunyadi János országkormányzó 1453-ban a Zondhoz tartozó Tótfalu lakósainak is védőlevelet ad és ugyanazon évben Fülöp és több más szomszéd birtokos a Zond város tartozékaiban elkövetett birtokháborítás és határsértés miatt megbírságoltatott, így Doroszló, Bodon, Derzsfalva, Jakabfalva stb. birtokosai.

1477-ben a Maróthi család kihaltával a Szent-Györgyi grófoké lett. 1480-ban Kapitány Pál volt a falu földesura. 1492-ben Doroszlai István az itteni részét Hidegkuti Mátyás, atyai várnagynak adja. II. Ulászló, mikor ezt az adományt megerősítette, az utóbbit Doroszlai Bagdi Mátyásnak nevezi, ugyanígy egy 1504. évi oklevél is.

Áz 1522. évi bácsmegyei dézsmalajstromban Fonó, Doroszlótótfalu, Bakatótfalu stb. egy csoportban fekszik, a dézsmafizetők száma ekkor 28.

1552-ben Temesvár elesvén, a török uralom alá került vidék lakosságának megmaradt része, melyet a török rabláncra nem fűzött, a Felvidék védettebb részeire menekült. A török defterek a zombori nahijeban sorolják fei. Az adózó házak száma 1554-ben három, 1570-ben hét, 1590-ben tizenhét.

1610-ben az óbudai apácák birtokaik elfoglalása ellen tiltakozván, többek között Doroszlót is említik. 1651-ben Bornemissza Polgár Pál Doroszlót végrendeletileg leányának Annának: Vattay Pál nejének, és Sárának: Földvári János nejének hagyja. 1662-ben egy másik Vattay Pál kapja az említett birtokokat, s ezek között Doroszlót elpusztult helységként említik.

Bács-vármegye 1699. évi összeírásában Doroszló nincsen felsorolva.

 


 
 
 
A honlap 1024x768-as felbontással, 24 bit színárnyalattal és Internet Explorer 6.0-val a legélvezhetőbb.
Első megjelenés: 1999.07.14.
Utolsó frissítés: 2020.04.15.

Köszönetnyilvánítás
 
hosting/sponzor: VAJDASAG.HU
Böngésszen!
©Webmester: Dr. Samu Krisztián   
Honlap statisztika:
eXTReMe Tracker