DOROSZLÓ ELNEVEZÉSE
Nevének eredete. A középkori
Doroszló a Mosztonga nyugati partján, a manapság Pusztának
nevezeti területen feküdt. Ott ma is néhol cserépdarabok
meg falmaradványok árulkodnak
a hajdani településről, amelynek templomromjai a Római Sánc
tőszomszédságában a Puszta-Szentegyháznak nevezett erdőszélen
voltak láthatóak.
|
Doroszló első földrajzi
elhelyezkedése
|
A település nevének
eredete sokáig vitás volt, mert több változata ismert. A
népi etimológia szerint a De-rossz-ló-ból
ered. 1276-ban Dorozlau mestert, IV. László királyunk alattvalójaként
említik a vasvári okiratok. Mások a Doroszlai családnévből
származtatták, mivel 1323-ban Doroszlai Pál birtokolta a
települést. A szerbek Dobro-slovo, Doro-slovo
változatokkal a település szláv eredetét bizonygatták, az
I945-ös likai telepeseknek is idegenül hangzott és Dorinnak
nevezték a falut.
Ma is kevesen tudják,
hogy a doroszló, doroszoló, daraszoló valamely nehéz, kovácsolt
mezőgazdasági eszköz: gyomirtásra használt széles, lapos,
egyenes élű kapa. Ezt bizonyítja a település 1742-ben használatos
pecsétje, amelyen: hegyével lefelé fordított. csoroszlya,
alul keresztbe fektetve egy ásó vagy lapát van, tehát a
falu nevének a doroszló ad értelmet. A paraszti
eszköz ilyen néven többé nem használatos, mert az évszázadok
folyamán technikailag és nyelvileg elavult, mégis egyedül
elfogadható magyarázat a helységnév eredetére.
Fönnállása óta a falu
neve először Dorozlau, aztán Doroszló, majd pedig az újratelepítés
után Újdoroszló volt. A Bácsdoroszló helynév 1904-ben változott
megint Doroszlóra. Az 1919-es impériumváltozáskor Doroslovo-ra
szerbesítették, 1941-1944 között vissza kapta a Doroszló
nagyközség nevet. 1945 óta újra Doroslovo a falu neve.
AZ ELSŐ DOROSZLÓ
Doroszlóról, először 1313-ban tesz említést
Csákni Dezsö.
Az 1332-37. évi
dézsmalajstromban fel van sorolva Doroszló is, mint plébániát
említik. 1350-ben a Bács vármegyei Doroszlón határjárást
tartanak, ura ekkor a Doroszlai család, a település feltételezhetően
róla kapta a nevét. 1361-ben Doroszló Bodrogh megyéhez tartozik,
amikor
félegyháza határjárásakor, Doroszló, Félegyháznak és Zondnak
keleti tőszomszédjaként szerepel. 1382-ben a doroszlói Szentkutat,
Bajkút néven emlegetik, mely több bácsmegyei szomszédos
helységgel együtt Szond környékén,fekszik. 1395-ben Petras
fil.Joh de
Doroszló birtokai között Doroszlót is felsorolják hűtlenségi
perével kapcsolatban, mely utóbbi vád alól azonban felmentést
nyer. 1406-ban Jakab de Kapoch bácsi káptalan előtt fiává
fogadja Paulus de Doroszlót
és úgy intézkedik, hogy halála után ő örökölje tőle bácsmegyei
birtokait, köztük Doroszlót. 1410-ben a Kiss-családnak is
van része benne. 1416-bon a bácsi káptalan e birtokba iktatta
Valentinus Sclavust de Jakabfalvát. 1431 és 1450-ben is
előfordul Doroszló, előnévként pedig igen gyakran.
1451-ben Chomafalvi
Fülöp a Zond várához való földekből és erdőkből egy darabot
Chomafalvához csatolt, jogtalanul. Fülöp ellen Hunyadi János
országkormányzó 1453-ban a Zondhoz tartozó Tótfalu lakósainak
is védőlevelet ad és ugyanazon évben Fülöp és több más szomszéd
birtokos a Zond város tartozékaiban elkövetett birtokháborítás
és határsértés miatt megbírságoltatott, így Doroszló, Bodon,
Derzsfalva, Jakabfalva stb. birtokosai.
1477-ben a Maróthi
család kihaltával a Szent-Györgyi grófoké lett. 1480-ban
Kapitány Pál volt a falu földesura.
1492-ben Doroszlai István az itteni részét Hidegkuti Mátyás,
atyai várnagynak adja. II. Ulászló, mikor ezt az adományt
megerősítette, az utóbbit Doroszlai Bagdi Mátyásnak nevezi,
ugyanígy egy 1504. évi oklevél is.
Áz 1522. évi bácsmegyei
dézsmalajstromban Fonó, Doroszlótótfalu, Bakatótfalu stb.
egy csoportban fekszik, a dézsmafizetők száma ekkor 28.
1552-ben Temesvár elesvén,
a török uralom alá került vidék lakosságának megmaradt része,
melyet a török rabláncra nem fűzött, a Felvidék védettebb
részeire menekült. A török defterek a zombori nahijeban
sorolják fei. Az adózó házak száma 1554-ben három, 1570-ben
hét, 1590-ben tizenhét.
1610-ben az óbudai apácák birtokaik elfoglalása
ellen tiltakozván, többek között Doroszlót is említik. 1651-ben
Bornemissza Polgár Pál Doroszlót végrendeletileg leányának
Annának: Vattay Pál nejének, és Sárának: Földvári János
nejének hagyja. 1662-ben egy másik Vattay Pál kapja az említett
birtokokat, s ezek között Doroszlót elpusztult helységként
említik.
Bács-vármegye 1699. évi összeírásában Doroszló nincsen
felsorolva.
|