DOROSZLÓ címere. Bővebben a főoldal alján az ÚJDONSÁGOKBAN!!!
English version Srpska verzija
 
- Jószomszédság
- Státustörvény
- állampolgárság
- Millenniumi írás
- Vajdaság
- Testvérfalvak:
     Dávod
     Rém


ISMERTETŐ DOROSZLÓRÓL ÉS DOROSZLÓI TÁJHÁZRÓL

Doroszló (Doroslovo), a Bácska délnyugati csücskében, az egykori Mosztonga folyócska partján meghúzódó, zömmel magyarlakta kis település, a vidék három leghagyományőrzőbb közösségének (Doroszló, Gombos, Kupuszina) egyke. Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra fekszik, míg a falutól a Dunát délnyugati irányban kb. 11 kilométer választja el

Helységnévként már 1313-ban említik, de a török hódítások következményeként 1662-re elnéptelenedik és a török visszavonulása után is csak 1752-től telepítik újra, mégpedig a híres középkori búcsújáró hely, Bajkút közelében.

Doroszló magyarsága a Kárpát-medence 27 vármegyéjéből települt ide. Legtöbben Tolna megyéből érkeztek. Más-más időszakokban németek és szlovákok is megtelepültek itt. Az első világháborút követően a falu Jugoszlávia kötelékébe került, majd 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháborút követően a kitelepített német lakosság helyére likai szerb telepesek jöttek, ami nagymértékben megváltoztatta a falu nemzetiségi arculatát is. Az 1990-es évek háborúja a menekültek újabb hullámát hozta magával, ezzel párhuzamosan pedig a magyar fiatalok elvándorlását.

Mindez együtt az egykor sajátos hangulatú paraszti közösség szellemi és tárgyi hagyományainak megmentésén fáradozóknak is egyre nagyobb gondot okoz. Pedig veszendő értékeink, egyebek között Doroszló hagyatéka összegyűjtésének fontosságáról már a XX. század első éveiben is szóltak neves néprajzkutatók. Hagyományaink, tárgyi emlékeink megőrzése érdekében a dolgok azonban többszöri próbálkozás után sem alakultak kedvezően. Hála azonban az ötletnek és 1993-ban a tájház létrehozói szerencsés találkozásának e hagyományőrő közösség még fellelhető tárgyi anyagából sikerült annyi anyagot összegyűjtenünk, hogy állandó néprajzi kiállítás keretében egy doroszlói parasztház teljes berendezését bemutathassuk.

A tulajdonunkat képező, 1850 táján épült ház a falu legrégebbi utcájában, csaknem 1000 négyszögölnyi telken áll. 1954 táján nád tetejét ugyan cserépre cserélték, oromzatának egy részét már nem meszelik, de külsején más alakítások nem történtek.

A vert falú lakóház az I930-as évek házbelsőjét mutatja be. A petróleumos lámpát 1937-ben villanyáram, míg utcára néző szobájában –a nagyházban – a banyakemencét a most látható cserépkályha váltotta fel. Egyébként ez a helyiség a tisztaszobák megjelenésétől fűtőtest nélküli volt.

A szoba mai berendezése a kor bútorfestésének divatja szerint sárga, ún. flóderozott a nagygazda házak parádés tisztaszobáinak vetett ágyaival és hímzett textiljeivel.

A látogató az udvarról a középső helyiségbe ( pitar- konyha ) léphet. A korábban létező, majd megszűntetett nyitott kémény és tüzelőpadka visszaállításával az a kor követhető nyomon, amikor még létezik mindkettő, de már a rakott tűzhely is helyet kapott a konyhában. A ház kívűlfűtős kemencenyílásán a tévő helyén ajtó található, és a kemence füstelvezető nyílását magasan, a nyitott kémény kezdeténél helyezték el. Mennyezetét a nyitott kéményes részen deszkázat képezi. A konyha tárgyi berendezése is a jelölt kort tükrözi. Helyi szokásnak megfelelően a hátulsó szobában – a kisházban - kapott helyet az idősebb nemzedék számára az 1910-1920-as években készült sötét színű bútorzat korhű textíliákkal díszítve. Egykori helyén eredeti méretben látható a visszaállított banyakemence is. A kamra a padlásfeljárattal, a léceskamrával, valamint a boltozott pince és a hordóskamra a paraszti gazdálkodás, a kenderfeldolgozás és a korábban szőlészettel és borászattal foglalkozó tulajdonosok e foglalatosságához kapcsolódó eszközeit is felsorakoztatja. A tájház Nyugat-Bácska hiteles építészeti néprajzi emléke.

További tervünk az udvarhoz, a gazdasági udvarhoz tartozó épületek (nyári konyha, ól, góré, istálló) kialakítása és bemutatása csakúgy, mint a gazdasági udvaron kívül álló új építmény befejezése és népművészeti alkotóházként való működtetése. Elképzeléseink szerint a teljes komplexum két része együtt fog alkotni egy egységes egészet. Ezúttal tehót a komplexum egyik részének, a tájháznak rendeltetésszerű átadására kerül sor a falu, Mária kegyhelye ünnepének alkalmából Kisboldogasszony és a Magyar Millenium tiszteletére és jegyében. (2001. szeptembere)



Kapcsolódó oldalak:

A tájház tájékoztató prospektusa(*.pdf)

Képek a tájházról

Silling István megnyitóbeszéde a doroszlói TÁJHÁZ megnyitóján (*.zip)

Kecskés Péter muzeológus beszéde a doroszlói TÁJHÁZ megnyitóján (*.zip)

A doroszlói TÁJHÁZ hivatalos honlapja


A tájház létrehozói:

Renic Kistamás Katalin, Raj Rozália, Nagy István

 


 
 
 
A honlap 1024x768-as felbontással, 24 bit színárnyalattal és Internet Explorer 6.0-val a legélvezhetőbb.
Első megjelenés: 1999.07.14.
Utolsó frissítés: 2018.08.15.

Köszönetnyilvánítás
 
hosting/sponzor: VAJDASAG.HU
Böngésszen!
©Webmester: Dr. Samu Krisztián   
Honlap statisztika:
eXTReMe Tracker