VAJDASÁG SZÁMOKBAN
Vajdaság területe 30.000 km2, lakossága az 2002-es népszámlálás
alapján 2.024.487 ami 58.120-el több mint az 1991-ben. A lakosság
növekedése a háborús menekültek betelepülésével magyarázható,
különben a vajdasági szaporulat negatív és az elvándorlás
is jelentős.
A lakosságának közel harmadát nemzeti kissebségek alkotják.
Legnagyobb számban magyarok, horvátok, ruszinok, szlovákok,
románok, cigányok. Az 1945 előtti jelentős német kissebséget
teljes egészében deportálták. Ez a sok nemzetiség adja Vajdaság
sokszínűségét és erejét. Ez az erő a toleranciában és az itt
élő szorgalmas munkás népességben rejlik. Ezt az évszázados
harmóniát mostanában a nemzeti türelmetlenség éveiben sok
veszély fenyegette, de már vannak bíztató jelek a visszarendeződésre.
Vajdaság nagy része szántóföld. Az ország éléskamrájaként
nevezett Vajdaság azonban jelentős iparral is rendelkezik.
Természeti kincseiként pedig a gazdag erdőit folyóit és kőolajtartalékait
kell megemlíteni.
|
Vajdaság hivatalos
zászlaja
|
|
Vajdaság térképe
(kattintással nagyíthat)
|
VAJDASÁG RÖVID TÖRTÉNETE
Vajdaság mint tájegység először a magyar polgári forradalom
és szabadságharc után jött létre az itt élő szerbség autonómiatörekvéseként.
Három a Magyar Királysághoz tartozó vármegyéből állott, ezek
Bács Bodrog, Torontál és Szerémség (Horvátország részeként).
Az első világháború után a szerb csapatok bevonulásával a
szerb öszzetételű vajdasági szkupstina megszavazta a Szerb-Horvát-Szlovén
Királysághoz való csatlakozást.
A második világháború során Bácska ismét Magyarországhoz került,
míg Bánát és Szerémség német megszállás alá tartozott.
A háború végeztével Vajdaság ismét egységes területté vált.
Autonóm tartományként a Szerb Szocialista Köztársaság része
lett. Az 1974-ben meghozott új Jugoszláv alkotmány magas szintű
autonómiát adott a tartománynak, amit 1989-ben az ún. joghurtforradalomban
vesztett el.
Az 1992-es már Kis-Jugoszláv alkotmány sem szavatolt elegendő
önállőságot Vajdaságnak. Az autonómia fokozatos visszanyerésére
napjainkban kerül sor. Ennek egy nagyon várt előhírnöke a
2002-ben meghozott "Omnibusz-törvény", amely jelentős
jogokat juttat vissza Vajdaság számára.
VAJDASÁG CÍMERE
2002 nyarán Vajdaság Képviselőháza az újból visszanyert autonómia-jogok
keretében megalkotta és elfogadta Vajdaság Autonóm Tartomány
címerét. Ezt a címert ezek után kötelező érvénnyel meg kell
jelentetni a Vajdasági jogkörű okmányokon.
|
Vajdaság Autonóm
Tartomány címere
|
A címer három részre osztott pajzsban tartalmazza Vajdaság három
tájegységének címerét. Bácska és Szerémség címere az egykori
Bács-Bodrog és Szeremség vármegyék történelmi címerei. Bánát
címereként szablyát tartó oroszlán szerepel.
VAJDASÁG HÁROM TÁJEGSÉGÉNEK TÖRTÉNELMI CÍMEREI ÉS TÉRKÉPEI
Bács-Bodrog
|
|
CÍMER
|
TÉRKÉP
(Képre kattintva nagyíthat)
|
Szerémség
|
|
CÍMER
|
TÉRKÉP
(Képre kattintva nagyíthat)
|
Torontál
|
|
CÍMER
|
TÉRKÉP
(Képre kattintva nagyíthat)
|
Kapcsolódó anyagok:
- Vajdaság
Autonóm Tartomány alaptörvénye előzetes tervezetének munkaszövege
(zip tömörített állomány, 28,5 Kb)
- Vékás János:
Mi a nemzet? (Tanulmány a kissebségi sorsunkról), (zip
tömörített állomány, 36,8 Kb)
- BÁCS-BODROG
VÁRMEGYE Révai lexon szerinti leírása
|