DOROSZLÓ címere. Bővebben a főoldal alján az ÚJDONSÁGOKBAN!!!
English version Srpska verzija
 
- Jószomszédság
- Státustörvény
- állampolgárság
- Millenniumi írás
- Vajdaság
- Testvérfalvak:
     Dávod
     Rém

 

-MAGYAR IGAZOLVÁNYOK IGÉNYLÉSE

-ISKOLÁSKORÚ GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA IGÉNYELHETŐ TÁMOGATÁS

-EGYÉB KEDVEZMÉNYEK (utazás, oktatás, stb.)

-HATÁLYOS KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY

-MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE

-FONTOS CÍMEK ÉS INFORMÁCIÓS LEHETŐSÉGEK (VÍZUM)

 



A MAGYAR IGAZOLVÁNYOK IGÉNYLÉSE

A magyar Igazolványokat 2002. január 1-től lehet igényelni.
Február elsején Zomborban, a Kaszinóban megnyílt a hatodik iroda is. Fontos tudnivaló, hogy a korábbiakban megjelentektol eltéroen a magyarigazolványt igényloknek nem ketto, hanem egy útlevélbe való fényképet kell magukkal vinniük, a mérete 3,2x4,5 cm. Önmagát magyarnak valló és a magyar nyelvet beszélo személynek ezen és a személyazonosságát igazoló okmányon (igazolvány, útlevél stb.) kívül mást nem is kell magával vinnie, és a kérvényezésért nem kell fizetnie. A magyar nyelvet nem beszélo személy is megkaphatja a kedvezmények kihasználására feljogosító igazolványt, ebben az esetben azonban a fent felsoroltakon (fénykép és igazolvány) kívül igazolást kell felmutatnia arról, hogy tagja valamelyik történelmi egyháznak, illetve magyar társadalmi, politikai, civil vagy érdekszervezetnek (a két lehetséges igazolás közül egy is elégséges). Ezenkívül kaphatnak a kedvezményekre feljogosító hozzátartozói igazolványt azok is, akiknek magyar a házastársuk, illetve vegyes házasságból származnak, itt azonban fontos a sorrendiség, azaz eloször a magyar házastársnak vagy szülonek kell kérnie az igazolványt, majd -- arra hivatkozva -- a hozzátartozónak. Ilyen esetekben a házastársi vagy rokoni kapcsolatot is bizonyítani kell valamilyen okmánnyal.

 


 

IGÉNYELHETŐ A STÁTUSTÖRVÉNY ÁLTAL ELŐIRÁNYZOTT HÚSZEZER FORINTOS SEGÍTSÉG A ISKOLÁSKORÚ GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA

Az Illyés Közalapítvány meghirdeti a Szüloföldön magyarul című pályázatot, amelynek értelmében a szomszédos országokban élo magyar szülők pályázhatnak a státustörvény által eloirányzott húszezer forintos oktatási-nevelési és a 2390 forintos taneszköz- és tanszertámogatásra. Az anyagi segítségnyújtás mellett a támogatók abban bíznak, hogy ezáltal erkölcsi elismerésben is részesítik azokat a családokat, amelyek vállalják, hogy gyermekeik anyanyelvu oktatásban részesüljenek.

A pályázaton elnyerheto támogatást az a határon túli magyar szülo kérheti, akinek kiskorú gyermeke életkorának megfelelo magyar nyelvu oktatásban, nevelésben részesül, nyilatkozta a Héthatárnak Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetoje. Mint mondta, a saját háztartásban nevelt anyanyelvu oktatásban-nevelésben részesített egy kiskorú gyermek után 2390 forintos tankönyv- és taneszköz-, ketto vagy több kiskorú után pedig fejenként további 20 000 forintos támogatás igényelhet. Jogosultsági alapfeltétel, hogy a támogatást igénylo szülo rendelkezzék magyarigazolvánnyal vagy folyamatban lévo kérelemmel.

A támogatás célja az intézményesített határon túli magyar oktatás vonzerejének növelése, illetve a magyar nyelv felértékelodésének erosítése, hangsúlyozta az irodavezeto. Ennek jegyében nyújtanak anyagi segítséget a kiskorú gyermekeiket magyar tannyelvu óvodákba, illetve iskolákba járató szüloknek, de a támogatók nem feledkeznek meg azon szülokrol sem, akiknek igazoltan önhibájukon kívül erre nincs lehetoségük. Ez esetben a kérelmezo szülonek hitelt érdemloen kell igazolnia azt, hogy gyerekét nem intézményesített oktatásban-nevelésben részesíti (például vasárnapi iskolák, csángóföldi magánoktatás, anyanyelvápoló tanfolyamok a szórványban).

A státustörvény alapján az Oktatási Minisztérium határozza meg a magyar tannyelvunek elfogadott határon túli oktatási intézmények körét, e célból a tárca, együttmuködve a határon túli magyar pedagógusszervezetekkel, már fel is térképezte a Kárpát-medencében intézményesített magyar nyelvu képzést.

Az Illyés Közalapítvány meghívásos pályázaton jelölte ki azokat a határon túli együttmuködo szervezeteket, amelyek logisztikai segítséget nyújtanak az igények összegyujtésében és véleményezésében. Erdélyben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ), Kárpátalján a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, Vajdaságban a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületve, illetve az Észak-bácskai Magyar Pedagógus Egyesület, Szlovéniában a Magyar Nemzetiségu Muvelodési Intézet, Horvátországban pedig a Horvátországi Magyar Pedagógus Fórum teremti meg a lebonyolítás személyi és tárgyi feltételeit. Szlovákia vonatkozásában folyamatban van az együttmuködo szervezet kijelölése. Erdélyben egyébként egy ingyenesen hívható zöldszámon napi 12 órában állnak majd az érdeklodok rendelkezésére. A pályázat megyei és városi képviseletein, illetve az interneten lesz elérheto. Fontos tudnivaló, hogy a kérelemhez csatolni kell a kiskorú gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát, valamint az anyanyelvi oktatásban, nevelésben való részvételt igazoló okirat eredeti példányát (iskola, óvodalátogatási igazolás). A pályázatokat postán az illetékes pedagógusszerveztek címére kell megküldeni, ott ezeket döntéshozatalra elokészítik, véleményezik, majd továbbítják az Illyés Közalapítványhoz, ahol a kuratórium által kijelölt oktatási állandó bizottság biztosítja a folyamatos döntéshozatalt.

A támogatásokat az együttmuködo szervezetek közvetítésével postai úton vagy pénzintézeti kifizetéssel folyósítják. A kérelmezo a pályázat benyújtásakor megjelölheti az általa választott kifizetési formát, a támogatási összeget pedig minden esetben a lakhelye szerinti ország pénznemében kapja meg, a forint--euró helyi pénznem aktuális jegybanki árfolyama szerint. A jelenlegi gyakorlatnak megfeleloen az Illyés Közalapítvány támogatásai valamennyi szomszédos országban adómentesek, az oktatási támogatások folyósítása is a vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával történik.

A közalapítvány hatékonyságát bizonyítja, hogy az elmúlt három esztendoben több pályázatot bírált el, többet támogatott és összegszeruen több anyagi hozzájárulást nyújtott, mint az azt megelozo kilenc évben összesen, hangsúlyozta Veress László. Hozzátette: az Illyés Közalapítvány becslése szerint a Kárpát-medencében több százezren élnek majd ezzel a lehetoséggel, amelynek fedezetét a státustörvény alapján a költségvetés biztosítja.


A 2002-BEN ÉLETBE LÉPŐ, HATÁRON TÚLI MAGYAROK MAGYARORSZÁGI JOGÁLLÁSÁT ÉS KEDVEZMÉNYEIT RÖGZÍTŐ STÁTUSTÖRVÉNY


A magyar hatóságok által kiállított, fényképpel ellátott "magyar igazolványt" az igénylő legegyszerűbben úgy kapja meg, ha írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy ő magyar nemzetiségű, és az ajánló bizottság tagjai meggyőződnek arról, hogy tud is magyarul. A vegyes házasságokban élők között nem adódik majd konfliktus az igazolvány miatt, hiszen ha az egyik házastárs már rendelkezik magyar igazolvánnyal, akkor férje/felesége is megkaphatja azt. A további figyelembe vehető kritériumok: a pályázó szülei közül legalább az egyik magyar nemzetiségű legyen, valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja legyen, valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartsák számon, magyar oktatási nyelvű közoktatási intézményben legalább négy évet elvégezzen, vagy gyermekei magyar oktatási nyelvű intézményekbe járjanak. Nem minden kritériumnak kell teljesülnie kötelezően, például nem kell mindenkinek RMDSZ-tagnak lenni, elég, ha magyarnak vallja magát írásban, és tud magyarul, de a katolikus egyházhoz tartozó moldvai csángók is kérhetik a magyar igazolványt.

Az ajánló szervezet által küldött irat birtokában további két feltételnek kell teljesülnie: a kérelmező ne kívánjon Magyarországra bevándorolni, illetve ne jelentsen idegenrendészeti vagy nemzetbiztonsági kockázatot.

Az ajánló szervezet által küldött irat birtokában a magyar hatóságok egy magyar igazolványt állítanak ki. Ez egy olyan fényképes irat lesz, mely azt jelképezi, hogy a magyar állam épp úgy közösséget vállal az okmány tulajdonosával, mint a magyar állampolgárokkal. Az okmányt ötévenként meg kell újítani. A magyar kormány számításai szerint kb. 800 ezren fognak magyar igazolványt igényelni.

Kedvezmények

A törvénytervezet "kedvezményeket" és "támogatásokat" biztosít a határon túli magyaroknak. A kedvezmény automatikusan jár a magyar igazolvány tulajdonosának (így pl. tanulóknak kedvezményes BKV-bérlet), ezt a magyar állam területén lehet igénybe venni. A támogatásokért külön pályázatot kell benyújtani (pl. egészségügyi ellátás egy magyarországi kórházban).

Határátlépés és utazás

A határon túli magyar szervezetek képviselőinek kérésére az utolsó pillanatokban bekerült a törvénytervezet szövegébe egy olyan paragrafus, amely arról rendelkezik, hogy a határon túli magyarok a mindenkor érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a lehető legkedvezőbb feltételekkel utazhassanak be az országba. Ennek a kitételnek a schengeni vízumrendszer bevezetésekor lesz gyakorlati haszna: az EU-n kívül rekedő országokból, így Romániából is a vízumkényszer után a magyar nemzetiségűek kedvezményesen juthatnak hozzá a tartós vízumhoz.

A belföldi utazást illetően a magyarországi tömegközlekedési eszközökön a magyar állampolgárokat megillető kedvezményekre lennének jogosultak: így kedvezményes bérleteket vásárolhatnak a tanulók, nyugdíjasok, a 6 évnél fiatalabbak, illetve a 65 évnél idősebbek ingyenesen utazhatnak a távolsági busz- és vonatjáratokon, mások évente négyszer 90 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe.



Munkavállalás, egészségügy

A magyar igazolvány birtokosai automatikusan három hónapos munkavállalási engedélyt kapnának, ami az illegális feketemunka eltűnését segítené elő. A magyarországi egészségügyi ellátást kérni kell az erre a célra kijelölt közhasznú szervezetnél. Felmerült egy sajátos társadalombiztosítási rendszer kidolgozásának terve is. Az egészségügyi ellátást csak az előre meghatározott intézményekben lehetne igénybe venni, kizárólag határon túli beutalás alapján. Teljes ellátásra nem jogosulnának az igazolvány birtokosai. A szociális ellátásra pályázniuk kellene. A Magyarországon dolgozó, tb-t fizető alkalmazottak a magyar állampolgárokhoz hasonlóan teljes egészségügyi ellátásban részesülnek.

Oktatás, kultúra

Az oktatás, a kultúra, a tudomány terén számos kedvezményre lennének jogosultak a magyar igazolvánnyal rendelkezők. Például ösztöndíjat kaphatnak azok a diákok, akik szülőföldjükön folytatják főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat. Iskoláztatási támogatásban részesülhetnének azok a családok, ahol legalább két gyermek magyar iskolában/tagozaton tanul. Ezekért a kedvezményekért ugyancsak pályázni kell az erre a célra kijelölt közhasznú szervezetnél, valószínű az Apáczai Közalapítványnál. A jogosultak diák-, illetve pedagógusigazolványt kapnának. Részképzési lehetőségeket biztosítanának számukra. A pedagógusok, adott keretszámig, továbbképzésen vehetnének részt az anyaországban. Kedvezményeket kapnának a múzeumok, levéltárak, egyéb kulturális intézmények látogatásakor. A törvény garantálná, hogy Magyarország köteles fenntartani egy olyan közszolgálati televíziót, amely a határon túli magyarságnak is sugároz.

 


KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY

Az Országgyűlés
• a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,
• figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,
• tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
• tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen a Magyar Köztársaságnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,
• a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,
• a Magyar Állandó Értekezlet – mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosságtudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület – kezdeményezésére és javaslatai alapján,
• a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélküla következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §
(1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.
(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt élő házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha magát nem vallja magyar nemzetiségűnek.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre
a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el;
b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon szerezte meg;
c) aki a Magyar Köztársaság területén bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott, illetőleg menekült vagy menedékes jogállást szerzett.

2. §
(1) A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését a Magyar Köztársaság a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatások folyósításával kívánja elősegíteni.
(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.

3. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén az e törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet.
(2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése érdekében, a szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén, kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok területén igényelhető támogatások folyósításának rendjére e törvényt kell alkalmazni.
(3) A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat.

II. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

Művelődés, kultúra, tudomány


4. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek a Magyar Köztársaság a területén biztosítja különösen:
a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,
b) a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,
c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,
d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek1.
(2) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,
e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint.
(3) Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.

5. §
(1) A törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi kutatásaikhoz külön jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak. Kitüntetés, ösztöndíj

6. §
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.
(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét. Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás

7. § (Hatályon kívül helyezve.) Utazási kedvezmények

8. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy – a törvény céljaival összhangban, a magyar kultúrához való kötődés erősítésének érdekében – a Magyar Köztársaság területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközökön – vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán – utazási kedvezményekben részesül.
(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
a) a 6. életévét be nem töltött gyermek,
b) a 65. életévét betöltött személy.
(3) 90 %-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközön
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal,
b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.
(4) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.

Oktatás

9. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben külön jogszabály szerint jogosult magyar nyelven a) egyetemi, főiskolai szintű alapképzésben, b) kiegészítő alapképzésben, c) részképzésben, d) doktori (PhD) és mesterképzésben (DLA), e) általános, illetőleg szakirányú továbbképzésben, f) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt venni.
(2) Az államilag finanszírozott, (1) bekezdésben meghatározott képzésben nappali tagozaton részt vevő, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgató hallgatói normatívára, a hallgatói előirányzat másik részét képező pénzbeni és természetbeni juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megtérítésére jogosult. E támogatások részletes feltételeit és a további támogatások körét az oktatási miniszter külön jogszabályban határozza meg.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben.
(4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történő megtérítését, külön jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik. Diákkedvezmények

10. §
(1) Az 1. § (1)–(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményekre jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot a “Magyar igazolvány”, illetve a “Magyar hozzátartozói igazolvány” és annak e célra rendszeresített önálló melléklete (diákigazolvány) együttesen igazolja. A diákigazolványt külön jogszabályban kijelölt hatóság adja ki. A diákigazolványt kiadó hatóság jogosult eljárása során a “Magyar igazolvány”, illetve a “Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemben foglalt adatok kezelésére, továbbá a diákigazolvány adatainak nyilvántartására, a diákigazolvány érvényességi idejének lejártáig. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. Pedagógusok és oktatók támogatása

11. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a
(2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben a) a szállásköltségének megtérítését, b) az útiköltségének megtérítését, továbbá c) a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulást igényelheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

12. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményekre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot a “Magyar igazolvány”, illetve a “Magyar hozzátartozói igazolvány” és annak e célra rendszeresített önálló melléklete (pedagógus-igazolvány, illetve oktatói kártya) együttesen igazolja, amelyet külön jogszabályban kijelölt hatóság ad ki. A pedagógus-igazolványt és az oktatói kártyát kiadó hatóság jogosult eljárása során a “Magyar igazolvány”, illetve a “Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemben foglalt adatok kezelésére, továbbá a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya adatainak nyilvántartására, a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya érvényességi idejének lejártáig. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. Határon túli kihelyezett képzés

13. §
(1) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal is elősegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezését, szervezését és működését. Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét a Magyar Köztársaság költségvetése célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az oktatási miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet a külföldi szervezettől (25. § (1) bekezdés) pályázat útján igényelhető. A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás

14. §
(1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. § (1)–(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.
(2) Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus-szövetség.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik. Munkavállalás

15. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.

16. § (Hatályon kívül helyezve.) A közszolgálati hírközlő szervek feladatai

17. §
(1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról. Ezek az információk szolgálják
a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,
b) a tárgyilagos kép kialakítását a világról, Magyarországról és a magyarságról,
c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.
(2) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízióműsor készítését és sugárzását a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban, az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi. Határon túli szervezetek támogatása

18. §
(1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezeteket.
(2) A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez (25. § (1) bekezdése) pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja különösen
a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása,
c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását,
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése.

III. FEJEZET A KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE

A “Magyar igazolvány” és a “Magyar hozzátartozói igazolvány”

19. §
(1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való jogosultságot az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatály alá tartozó személyek esetében a “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság) a) arcképes “Magyar igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kiskorú esetén törvényes képviselője útján; b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik arcképes “Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó (kiskorú esetén törvényes képviselője).
(3) Kérelmére “Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy, aki a) tud magyar nyelven vagy b) a lakóhelye szerinti állam ba) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy bb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy bc) területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon.
(4) Nem jogosult “Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező a) aki már rendelkezik érvényes “Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elő; b) aki beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll; c) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással.
(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére “Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosult az a hozzátartozó, aki a) a (3) bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű személlyel fennálló, az 1. § (2) bekezdése szerinti családi kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá b) olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri az igazolvány kiadását, aki már rendelkezik “Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyébként jogosult.
(6) Nem jogosult “Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó
a) aki már rendelkezik érvényes “Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő;
b) aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya alatt áll;
c) aki nem rendelkezik a 20. § (3) bekezdésében meghatározott igazolással;
d) aki olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri a “Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállítását,
da) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással;
db) akinek a “Magyar igazolvány” iránti kérelmét az elbíráló hatóság elutasította; dc) akinek a “Magyar igazolvány”-a érvénytelen.

20. §
(1) A “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét; b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat (21. § (5) bekezdés); c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.
(2) A “Magyar igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást állít ki a 19. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése esetén.
(3) A “Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet az igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személlyel fennálló családi kapcsolatát igazolja.
(4) A 19. § (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.
(5) Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz.

21. §
(1) Az igazolvány érvényességi ideje
a) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napjáig;
b) a 18.-60. életév közötti személy esetén öt év;
c) a 60. év feletti személy esetén határidő nélküli.
(2) Ha az igazolvány érvényességi ideje lejár, az igazolvány kiadására irányuló eljárást kérelemre ismételten le kell folytatni. Ha az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt érvényességi időn belül a melléklet a kedvezmények igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére azért vált alkalmatlanná, mert az igazolvány kiállításától számított öt év eltelt, a további időtartamra járó kedvezmények biztosítása érdekében az igazolvány cseréjét kell kérni.
(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetőleg az igazolvány igénylése során;
b) annak tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott;
c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;
d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte;
e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;
f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel, vagy meghamisították;
g) a “Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a “Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték, “Magyar igazolvány”-át visszavonják; h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.
(4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) Az igazolvány tartalmazza a jogosult
a) családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;
b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését;
c) születési idejét, nemét;
d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;
e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;
f) sajátkezű aláírását, továbbá
g) az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét, valamint az okmányszámot, valamint
h) tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít.
(6) A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete, illetve az igazolványnak a 10. § (1) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében meghatározott célra rendszeresített mellékletei (diákigazolvány, pedagógus-igazolvány és oktatói kártya) tartalmazzák. Az önálló melléklet okmányazonosítóját és érvényességi idejét az igazolvány melléklet rovatában fel kell tüntetni.
(7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet az igazolványok adatairól és az igazolvány mellékletének okmányazonosítójáról, az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyéről, az igazolványra jogosító családi kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító engedélye számáról és érvényességi idejéről, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott adatokról. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásig, illetőleg érvényességi idejének lejártáig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból – a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban – adat továbbítható statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal részére, valamint a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek, illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásból adatot továbbíthat továbbá a diákigazolvány, valamint a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő hatósági ügyekben eljáró szerv részére.
(8) Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:
a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy a kérelmező idegenrendészeti eljárás alatt áll-e, továbbá a kiutasításról, illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély adatairól;
b) az állampolgársági ügyben eljáró szervtől a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében;
c) a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti, vagy menedékeskénti elismerésről;
d) (Hatályon kívül helyezve).

22. §
(1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Az államigazgatási eljárás költségeit az állam viseli.
(2) A kérelmező az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős közigazgatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a Pp. rendelkezései az irányadók.
(3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról külön jogszabály rendelkezik. A kedvezmények biztosítása a Magyar Köztársaság területén

23. §
(1) A törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetés gondoskodik. A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje

24. § (Hatályon kívül helyezve.) A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje

25. §
(1) A 13. § (2) bekezdésében és a 18. § (2) bekezdésében foglalt támogatások iránti pályázatot a kérelmező a székhelye szerinti szomszédos államban, az adott állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett és működő, a pályázatok elbírálását végző, nem nyereségérdekelt szervezethez (e törvény alkalmazásában: külföldi szervezet) nyújthatja be.
(2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges – okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott – adatok körét.
(3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi szervezet véleménye alapján elbírálja.
(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét. A támogatások központi nyilvántartása

26. §
(1) A támogatási rendszer egészének koordinálása céljából a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az azok elbírálása céljából létrehozott közhasznú szervezetek ezzel kapcsolatos döntéseiről központi nyilvántartást kell létrehozni.
(2) A nyilvántartást kezelő központi közigazgatási szervet a Kormány jelöli ki.
(3) A nyilvántartást kezelő szerv a következő adatokat kezeli: a) a támogatás iránti pályázat benyújtójának neve, állandó lakóhelye (telephelye), igazolványának száma, b) az igényelt támogatás fajtája, c) az odaítélt támogatás összege.
(4) A (3) bekezdésben foglalt adatokat a kezelő szerv a támogatás odaítélésétől számított 10 évig kezelheti.
(5) A nyilvántartásból – a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban – adatot vehetnek át a támogatások elbírálása céljából Magyarországon létrehozott közhasznú szervezetek, valamint az e céllal működő külföldi szervezetek, továbbá személyazonosításra alkalmatlan módon a támogatások anyagi fedezetének biztosításáról gondoskodó magyar központi közigazgatási szervek.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §
(1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésétől az Európai Unió közösségi vívmányaival összhangban kell alkalmazni.
(3) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 10. és 14. §-ában foglaltakat alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.
(4) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 11–12. §-aiban foglaltakat alkalmazni kell a szomszédos állam alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

28. §
(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) a “Magyar igazolvány” és a “Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló mellékletei kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;
b) a 8. § (4) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető, a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti utazási kedvezmények részletes szabályait;
c) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 10. § alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait;
d) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 11. § (1)–(3) bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési kedvezmények, valamint a 12. § alapján járó pedagógus- és oktatói kedvezmények részletes szabályait;
e) a 14. § (3) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 14. § (1)–(2) bekezdése szerint megillető támogatások odaítélésének és folyósításának részletes szabályait;
f) a 25. § alapján a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylési rendjének részletes szabályait;
g) az Európai Uniónak az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tagállamainak állampolgárait a 27. § (2) bekezdése alapján megillető magyarországi kedvezmények és a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások részletes szabályait;
h) a 27. § (5) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó személyeket megillető, a 10. és 14. §-ban, továbbá a 11. és 12. §-ban meghatározott kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) A Kormány a 3. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kap a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott támogatásoknak a szomszédos államokban történő folyósítását, valamint a 27. § (3) és (4) bekezdésének végrehajtását szolgáló nemzetközi szerződések megkötésére.
(3) A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról, valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról.

29. §
(1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben – az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatási miniszterrel egyetértésben – határozza meg a “Magyar igazolvány” és a “Magyar hozzátartozói igazolvány” tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.
(2) A nemzeti kulturális örökség minisztere – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg az állami fenntartású könyvtári, muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket, a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján megillető kedvezmények igénybevételének, valamint a (3) bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait.
(3) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjait az 5. § (2) bekezdése szerint magyarországi kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes szabályait.
(4) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a 9. § szerinti, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket magyarországi felsőoktatási képzésben való részvételük során megillető támogatások részletes szabályait.
(5) Az oktatási miniszter rendeletben határozza meg a 13. § (1) bekezdése szerinti támogatási keret felhasználásának részletes szabályait.
(6) A nemzeti kulturális örökség minisztere – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a 18. § (1) bekezdése szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatásának részletes szabályait.
(7) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott felsőoktatási tanulmányok és a magyar kultúra tárgyában való oktatás részletes szabályait.

30. §
(1) E törvény alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar nyelvet, az irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet és a magyar tudományosságot kell érteni.    
(2) Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása után, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvény.
(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt módosító 2003. évi LVII. törvény a kihirdetése napján, 2003. július 15-én lépett hatályba. A módosításról elfogadott törvény hatályba lépése előtt benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.


T Á J É K O Z T AT Ó
az egyszerűsített honosításhoz
(a magyar állampolgárság megszerzéséhez)

-A Magyar Köztársaság Alkotmányának 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A világban és a Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt 20 évben időről-időre felbukkant igényként, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban és magyarságuk megtartásában komoly segítséget jelentene – külföldi példák nyomán – egy egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése.

-A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

-Az egyszerűsített, kedvezményes honosítást kérheti a Magyarországon élő (függetlenül az itt tartózkodás időtartamától, jogcímétől) és a szomszédos államokban élő mellett a nyugat-európai, tengeren túli kérelmező egyaránt. A szabályozás nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását.

-Az új szabályokat a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, de nincs időbeli korlát, azaz évek múlva is be lehet azonos feltételek mellett nyújtani az állampolgársági kérelmet.

Bővebb információ: http://www.allampolgarsag.gov.hu


FONTOS CÍMEK ÉS INFORMÁCIÓS LEHETŐSÉGEK

 

ÜGYINTÉZÉS:

- CMH iroda - ZOMBORI INFORMÁCIÓS IRODA
25000 SOMBOR, Venac Petra Bojovica 13.
Tel.: +381 25 442-910
Honlap: http://www.cmh.org.rs/

- Szabadka Főkonzulátus
24000 Subotica, Dure Dakovica u. 3.
Telefon: +381 24 626-300
Ügyelet: +381 63 519-790
Fax: +381 24 552-427
E-mail: mission.sab@kum.hu
Honlap: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SZABAdKA/HU
Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 9.00-15.00, péntek: 9.00-13.00


A letölthető dokumentumok megnyitásához szükség van az Adobe Acrobat Reader programra. Amennyiben nem rendelkezik ezzel a programmal, itt letöltheti.

-Linkek:

MÁV
Volán busztársaságok
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja

 


 
 
 
A honlap 1024x768-as felbontással, 24 bit színárnyalattal és Internet Explorer 6.0-val a legélvezhetőbb.
Első megjelenés: 1999.07.14.
Utolsó frissítés: 2015.12.05.

Köszönetnyilvánítás
 
hosting/sponzor: VAJDASAG.HU
Böngésszen!
©Webmester: Dr. Samu Krisztián   
Honlap statisztika:
eXTReMe Tracker